Méhészet
Méhészet
Itt külön rovat készül a biodinamikus méhészet témájában. Előzetesen már kínálatunkban szerepel a nagyon népszerű, Matthias K. Thun-féle téli etetőtea méheknek, és az első információk is olvashatók róla. Emellett két könyv is. A méhek természetének megfelelő méhészetről szóló szakirodalmi listánkat jelenleg bővítjük.
Matthias K. Thun-féle téli etetőtea (méheleség)
Mi a téli etetőtea?
Ez a teaadalék az egyes méhek szervezetének erősítését szolgálja, így azok kevésbé fogékonyak a betegségekre. Matthias K. Thun saját elmondása szerint több mint 35 év méhtartás alatt a teaadaléknak köszönhetően teljesen le tudott mondani a gyógyszerek alkalmazásáról a méheknél. Rudolf Steiner kamillateát és egy csipet sót ajánl; Matthias K. Thun továbbfejlesztése mindazon növények teáját tartalmazza, amelyekből a biodinamikus preparátumok készülnek. A teaadalék a biodinamikus preparátumnövények – cickafark, kamilla, pitypang és macskagyökér – szárított virágait, valamint szárított csalánt, tölgykérget és mezei zsurlót tartalmaz.
Hogyan kell alkalmazni a téli etetőteát?
A téli eleséget először cukorból és vízből keverik 2:1 arányban. 2 kiló cukorhoz tehát 1 liter víz jár. Ehhez jön 5–10% virágméz. Végül 100 liter kész oldathoz 1-2 liter teát adnak, hogy a téli eleséget a szükséges virágerőkkel dúsítsák. A teákat egyenként, kb. 250ml vízzel készítik el, majd összekeverik.
100 liter kész etetőoldathoz minden növényből 3g szükséges.
A cickafarkat, a kamillát, a pitypangvirágot és a macskagyökérvirágot külön-külön kb. 250ml forrásban lévő vízzel leöntik, és 15 perc után leszűrik. A csalánt, a tölgykérget és a mezei zsurlót először szintén kb. 250ml hideg vízbe áztatják kb. 5 percre, majd felforralják. Tíz perc állás után leszűrik.
Szakirodalom a témához
Michael Weiler – Der Mensch und die Bienen
Ami a virágok látogatása és a méz élvezete között történik, az rejtve marad az ember előtt. Csak a méheket gondozó méhész tanulmányozhatja a méhcsalád kozmoszát és életfolyamatait. És még a tapasztalt hivatásos méhészeket is újra meg újra megérinti és ámulatba ejti, amikor kinyitják a kaptárt. A „Der Mensch und die Bienen” nem méhészkönyv. Michael Weiler méhész, egykori tanár, aki mellesleg a Demeter-méhtartás szaktanácsadója, mindazokhoz szól, akiket valamilyen módon lenyűgöznek a méhek, és többet szeretnének tudni ezekről a rovarokról. Tapasztalt megfigyelőként és pontos elbeszélőként magával viszi az olvasót a méheihez, és beszámol mindarról, amit ott látni és átélni lehet. Az olvasás révén részesei lehetnek a méhek titokzatos és csodálatos életének. A végén nemcsak a tudásszomj csillapodik, hanem észrevétlenül, csendesen a látásmód is megváltozik. Az olvasó más szemmel és más érzésekkel jár majd a méhek és a virágok világában.
Matthias K. Thun – Die Biene, Haltung und Pflege
A napraforgó magjainak elrendeződésében megtaláljuk az ötágú csillagot, ahogyan az a Vénusz ritmusaiból adódik. Ugyanezekkel a Vénusz-ritmusokkal él a méh is. A lép testi felépítésében a méh ugyanazokat a hatszög-erőket használja, amelyek a Föld fejlődése során a hegyikristályt létrehozták. Ez a jegy a méh életének minden területén megtalálható. Ez kíséri végig az olvasót ebben a könyvben.
